Gombák segítik a növények tápanyagfelvételét

Egyre több fáról derül ki, hogy „gombát tart”

Évekkel korábban az volt az elképzelés, hogy néhány fafaj kölcsönösen hasznos együttélést, szimbiózist alakít ki egyes gombafajokkal, ez a mikorrhiza kapcsolat. Ennek során a gomba micéliumai behatolnak a fa gyökereinek sejtjei közé, és a nagy kiterjedésű gomba tenyészőtest a talajból vizet és ásványi anyagokat vesz fel, ezzel látja el a fát. A fa pedig cserébe az általa a napfény energiájával előállított cukrokat ad a gombának.

Így mindkettő jól jár, hiszen a fa autotróf szervezet, aminek vízre és ásványi anyagokra van szüksége, hogy táplálkozzon, a gomba pedig heterotróf, azaz pont a növényi asszimilátumokkal képes táplálkozni.

Az idő annyit változtatott ezen a teórián, hogy kiderült: nem néhány fafajnak van ilyen gombakapcsolata, hanem ellenkezőleg, a többségnek van és csak néhánynak nincs. Épp ezért akár a kertben is érdemes a talajba juttatott megfelelő gomba-kultúrákkal segíteni fáink fejlődését.

A mikorrhizagombák micéliuma jelentősen növeli a tápanyagfelvevő felületet

Így segíti a kertészkedőt

Gazdaboltokban is kapható már mikorrhiza gomba por, melynek segítségével kölcsönösen hasznos együttélés (szimbiózis) alakítható ki a fa és a fák gyökerén élő szimbionta gombák között.
Ezt legjobb ültetéskor kijuttatni, mert ebben az esetben az ültetéssel együttjáró stressz csökken. De a későbbiek során is jó szolgálatot tesz a gomba.

Mikorrhiza: azaz gombás gyökér

A mikorrhiza (görögül: gombás gyökér) a gombák és a növények közötti hasznos együttélésre utaló megnevezés. A moháknak, a harasztoknak, a nyitva- és a zárvatermőknek szinte nincs olyan családja, amelyikben ne fordulna elő ilyen együttműködés. Érdekes példa a zúzmók esete, ahol gomba és alga együttélésse valósul meg.
A fák gyökereinek víz és abban oldott tápanyag felszívó felületét csak a gyökérszőrös zóna alkotja, ám a mikorrhizás gyökerek hasonló felületét a talajt behálózó gombafonalak jelentős mértékben megnövelik. Így járul hozzá a gomba a növény víz-, és ásványianyag ellátásához, amiért cserébe az anyagcseréjéhez és energiatermeléséhez szükséges szerves anyagokat kap.

A gomba segíti a tápanyag felvételt, véd a kórokozó gombáktól,így több termést eredményez

Mire jók még a gyökérkapcsolt gombák?

A természetben a gombákat a növények speciális vegyületekkel csalogatják magukhoz. Műtrágyázott területen ez a kapcsolat jellemzően nem jön létre. Pedig a gyökékapcsolt gombák az ideális morzsalékos talajszerkezet kialakításában is jelentős szerepet játszanak. A gombák által termelt fehérjék, mint a glomalin, a talajszemcsék egyik legjobb természetes ragasztói.

A gombakapcsolattal rendelkező növény ellenállóbb a só-, a szárazság- és a nehézfém okozta stresszel szemben. Gyorsabb növekedésű lesz és fokozódik a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállósága.

Az ilyen növények a patogén gombákkal szemben is ellenállóbbak, mert a hasznos, szimbionta gombák és a kórokozók közt a gyökéren található fertőzési helyekért harc folyik. A mikorrhiza gombák olyan anyagokat is termelnek, amelyek megakadályozzák más gombák behatolását. Kísérletek szerint egyes növények akár 70 százalékkal is több termést hozhatnak a gombák jelenlétében, azoknak a sokrétű hasznos tevékenységei folytán (tápanayg és vízellátás javítása, patogén gombák távoltartása…)

Várjunk rájuk, vagy vásároljunk?

A mikorrhiza gombák szinte valamennyi talajtípusban megtalálhatók, de az enyhén lúgos, alacsony foszfortartalmú és laza szerkezetű homoktalajokon érzik legjobban magukat. Megfelelő földművelési módszerekkel tehát a gomba és a gazdanövénye valószínűleg egymásra találnak, de ezt a kapcsolatfelvételt gyorsíthatjuk, ha szimbionta gombákat tartalmazó készítményt, kultúrát juttatunk a talajba. Majd pedig igyekszünk számukra kedvező feltételeket teremteni, például szerves trágya és komposzt kijuttatásával, valamint a megfelelő nedvességszint fenntartásával…