Magote 5 ok

Óriási a beruházás költsége, de 100 százalék, hogy megtérül

A gombatermesztésben nagy lehetőség van: kiszámítható piac, folyamatos kereslet. Egy modern gombaház 30 évig alkalmas lehet minőségi termék előállítására.

A magyar gombatermesztés sokáig ragaszkodott a tradíciókhoz, ami mára inkább teher, mint a dicső múlt emlékezete. Az ágazat helyzetéről Mutsy Árpáddal, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének elnökével, egyben az egyik legnagyobb termelési volumennel rendelkező magyar gombatermesztő vállalat, a Bio-Fungi Kft. tulajdonosával beszélgettünk. Rengeteg olyan kérdésre van naprakész válasz a gombatermesztésben, ami ma problémát jelent az agráriumban. Ugyanis a gombatermesztés

  • független az időjárástól,
  • nem szezonális termék, 365 napon át termeszthető,
  • a gombára a kereslet is folyamatos,
  • bár a gomba nem növény, kiválóan beilleszthető az egyre népszerűbb a vegán és a vegetáriánus étrendbe,
  • a fenntartási költség nem olyan hullámzó, mint más ágazatokban.

Agroinform: Hol tart Magyarország gombatermesztési innováció tekintetében?

Mutsy Árpád: Sajnos nagy a lemaradás, ami miatt jelentős exportpiaci lehetőségektől estünk el az utóbbi évtizedekben. A gomba az elmúlt 100-150 évben nagyon intenzíven bevonult az élelmezésbe globálisan, összhangban azzal, ahogyan az ipari gombatermesztés feltételeit sikerült kialakítani. Vannak olyan országok, ahol a növényi eredetű táplálkozás nagyon nagy súllyal rendelkezik, és bár a gomba nem növény, mégis fontos részét képezi a vegán és a vegetáriánus étkezésnek. Ez a trend Magyarországon is előretör, amiből a gombatermesztés is profitálhat.

Magyarországon több mint 100 éve termesztünk gombát, kezdetben a nagyobb városok épületeinek pincéiben folytatták ezt a vállalkozó kedvűek. Budapesten és környékén a 19. századi építkezések során nagyon sok mesterséges pince alakult ki, amelyeket részben borászati céllal hoztak létre, jó részüket pedig gombatermesztésre használták. Több mint egymillió négyzetméternyi pincerendszer volt pl. Budafok, Nagytétény környékén, aminek köszönhetően a 20. század elején nagyon intenzív gombatermesztés indult el, de csak a pincékben.

Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének elnöke – Fotó: MAGOTE

Közben a versenytársainknál, Lengyelországban, Hollandiában hatalmas előrelépések, korszerűsítések történtek a technológiában. Itthon inkább a tradíciókhoz ragaszkodott az ágazat.

A modern gombatermesztés a földfelszínen történik, épített, klimatizált gombaházakban, ahol automatizálható az anyagmozgatás, tökéletesebbek a szedési, klimatikus feltételek, automatizálni, robotizálni lehet. Mi „beragadtunk” szó szerint a pincébe, és a 2000-es évek elejiéig, közepéig erőltettük még ezt a típusú a gombatermesztést.

Egyszer csak kifulladt a magyar gombaágazat, mert minden feltétel romlott: a klimatikus tényezők, az anyagmozgatás, a költségszerkezet, a munkaerőhiány, és sorolhatnánk, ami miatt a nagy mennyiségű és egyöntetű minőségű gomba termesztésének lehetősége szűnt meg vagy vált fenntarthatatlanná.

Magyarország a 2000-es évek közepétől komoly pozíciókat veszített a termesztésben, azok a magyar termelők tudtak fennmaradni, akik a földfelszínre vonultak. Van még egy-két tucat pincés gombatermesztő, de elhanyagolható mennyiségű gombát állítanak elő az összterméshez képest.

Mekkora volumene van Magyarországon a gombatermesztésnek?

20-22 ezer tonna gombát állítunk elő évente, 2000-es évek elején elértük a 30-32 ezer tonnát is. Magyarország ezzel önellátó, a hazai fogyasztás évente 1,5-1,6 kg/fő, tehát 15 –17 ezer tonnánál nem több a magyar éves fogyasztás.

Csiperke a fő termesztett faj, Európában barna és fehér kalapos változataival foglalkozunk. Magyarországon emellett van 1-2 ezer tonna laska is, ami jelentős mennyiség más európai országokhoz viszonyítva. Emellett elindult a shiitake gomba termesztése is más különlegességekkel együtt, néhány 100 tonnás mennyiségben termesztjük ezeket.

Exportra is bőven jut csiperkéből. Az exportvolumenünk viszont sokkal nagyobb volt a 90-es években, a 2000-es évek elején. Akkor volt úgy, hogy a magyar gomba 60-70 százalékát is exportáltuk. Akkoriban előfordult, hogy egy ideig a zöldség-gyümölcs ágazaton belül a gomba volt a legfajsúlyosabb.

Az exportpiacok elveszítése más ágazatokban is jellemző sajnos, például a paprika és a meggy is sokat veszített a jelentőségéből, aminek szerintem két oka van. Egyrészt minden ágazatot egyszerre próbáltak meg fejleszteni akkoriban, szükség lett volna egy letisztultabb üzletpolitikára és a prioritások megfogalmazására.

Másrészt pedig úgy építettek exportpiacot a magyar termékeknek, hogy nem voltak mögötte korszerű és hatékony termelésre képes üzemek, legyen az gombaház vagy üvegház.

Az üzemmérettől és az alkalmazott technológiától függ, hogy mikor térül meg a gombaház-beruházás – Fotó: Agroinform

Úgy látom, a paradicsom esetében van egy komoly előrelépés most, a termálvizes fűtés kiépítésével sok helyen tudtak korszerűsíteni, volument növelni, de így is mindössze néhány 100 hektárnyi üvegházunk van (281 hektár üvegház, forrás: KSH), szemben más európai országokkal (Hollandia, Spanyolország, Olaszország) ahol nagyságrendekkel nagyobb területen foglalkoznak intenzív, üvegházi termeléssel.

Mekkora beruházás egy modern gombatermesztő ház építése, mennyibe kerül az üzemeltetés, és mikor térül meg?

Hatalmas a bekerülési költség, de hosszú távon kis ráfordítással működtethető beruházásról van szó. A milliárdos nagyságrendű (800 millió – 1,5 milliárd forint) fejlesztések tudnak életképesek lenni. Egy modern, földfelszíni gombaház szendvicspanelből épül, kitűnő a hőszigetelése, a légtechnikája, jó az energetikája. Egy négyzetméter termőfelület előállításának költsége az abba beépített agrotechnikával együtt 600-1000 euró között lehet.

A mérettől és az alkalmazott technológiától függően átlagosan 8-12 év alatt térülnek meg ezek a beruházások. Természetesen a kisebb gombaházak megtérülése lassabb, mert fajlagosan magasabb a bekerülési költség, ugyanez igaz arra, ha nagyon speciális technológiával alakítanak ki egy gombaházat.

A működtetési élettartam 25-30 év között van, és ami fontos: komolyabb karbantartás nélkül. Ezek a gombaházak 20 év elteltével is ugyanolyan minőségű gombát állítanak elő, mint újkorukban. Most is működnek olyan holland gombaházak, amelyeket 30 évvel ezelőtt telepítettek, és most is életképesek, jövedelmezően lehet velük gombát előállítani.

A jövedelmezőség ma meglehetősen nagy kérdés a legtöbb mezőgazdasági ágazatban, de a gombatermesztésben ez nem változik ilyen hektikusan. Miért?

A gombaházban évjárattól, időjárástól függetlenül ugyanabban a minőségben és mennyiségben, ugyanolyan önköltségi szinten tudunk gombát előállítani egész évben. Nincs szezon, a gomba 365 napos termék, ami egyébként az árán is meglátszik: szinte egész évben ugyanolyan áron tudnak hozzájutni a fogyasztók, az időjárás, a bekerülési költség nem igazán befolyásolja az árszintet.

A másik fontos tényező ebben pedig az, hogy ami jelenleg kutatási, fejlesztési téma a kertészetben, nevezetesen a vertikális farmok létrehozása, jövedelmezővé tétele, az a gombatermesztésben már 10-15 éves múltra tekint vissza. Már 10 évvel ezelőtt is okostelefonról tudtuk vezérelni a gombaházat, ami rengeteg költséges beavatkozást, emberi közreműködést tesz szükségtelenné.

Évi 1,5 kiló gomba fejenként kevésnek tűnik. Az egyesületnek ezzel kapcsolatban van valamilyen küldetése, célja? Fontosnak tartják, hogy növekedjen a gombafogyasztás?

A gombafogyasztás Magyarországon valóban nem jelentős, a jelenlegi szintről könnyen emelhető lenne 5 kilóig, ami még mindig csak heti 10 deka gombát jelentene fejenként. Többek között ezért is dolgozunk, hiszen egy egészséges, a fenntarthatósági elveknek maximálisan megfelelő mezőgazdasági termékről van szól, és bőven ki tudjuk szolgálni akár a megnövekedett hazai igényeket is.

Jóval kevesebb szó esik a gombatermesztésről mint bármelyik más mezőgazdasági ágazatról, pedig ez egy hatalmas üzlet globálisan, az európai piac is több milliárd eurót tesz ki. Csiperkéből évente globálisan 2,2-2,6 millió tonnát állít elő az ágazat, az összes gombatermés pedig mintegy 6-8 millió tonna.

Az egyesület fő célja az, hogy a meglévő gombatermesztőket összefogja, támogassa a marketinget, nyilvános megjelenéseket kezdeményezzen, tájékoztassa a fogyasztókat. Az európai gombafogyasztási kampányban is részt veszünk, amelyre egyébként 80 százalékos támogatási intenzitással összesen 4 millió eurós támogatást kapott az Európai Gombatermesztők Szövetsége (GEPC). Érdekes tartalmak találhatóak a European Mushrooms közösségi média (Facebook, Instagram) oldalain és YouTube csatornán főként azzal céllal, hogy bemutassuk, milyen változatosan lehet elkészíteni a gombát.

Forrás: Agroinform

0 comments on “Óriási a beruházás költsége, de 100 százalék, hogy megtérülAdd yours →

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tíz + 7 =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .