Megosztó, de mégis a világ egyik legfenntarthatóbb tápláléka a gomba

Lehet rajongani az összes fajtájáért, de vannak, akik fanyalogva tologatják a tányéron. Számos kutatás alapján a gombák fenntarthatóbbak a többi “zöldnél”.

Természetes, hogy sokkal környezettudatosabb az olajbogyó termesztése és szüretelése, mint a pálmaolaj gyártása, de azt is érdemes megvizsgálni, hogy fenntarthatóság szempontjából hol állnak egyes zöldségek és gyümölcsök. Egyértelműen élre törnek a gombák, amik amellett, hogy tele vannak fehérjével, még termesztésük sem tépázza meg úgy a bolygó erőforrásait, mint számos másik zöldség — tartja az American Mushroom Institute.

A termelők eleve más mezőgazdasági ágazatokból újrahasznosított anyagokkal dolgoznak: tehéntrágyával, kukoricacsutkával, mandulahéjjal, szalmával, fűrészporral. Minimális vízre van szükség a termesztéshez, ami például a csiperke esetében valamivel több mint 7 liter víz, 1 kilogramm gomba esetében — az egész növekedési szakaszra vetítve.

Összehasonlításképp 1 kilogramm káposzta vízlábnyoma 280 liter, 1 kilogramm burgonyáé 200 liter, állati fehérjéket tekintve pedig 4330 liter víz kell 1 kilo csirkehús előállításához, 1 kilo marhahúshoz pedig megközelítőleg 16 000 liter vízre van szükség (zöme az állat táplálásához kell).

• 1 kg gomba — 7 l
• 1 kg burgonya— 200 l
• 1 kg káposzta — 280 l
• 1 kg csirehús — 4330 l
• 1 kg marhahús — 16 000 l

Ráadásul a gombatermesztés sokkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki – és kevesebb földterületet igényel -, mint más mezőgazdasági tevékenység. Vertikálisan termesztik őket, ezért tényleg kicsi a helyigényük, ebből következik, hogy újabb területek bekebelezésére, erdőirtásra sincs szükség. Ráadásul olyan már használaton kívüli épületekben is termeszthető, amelyek másra tényleg nem alkalmasak ( régi istállók, pincék).

Kicsi karbonlábnyoma és további előnyei mellett sajnos a gombák hátránya, hogy otthoni körülmények között sokkal nehezebb saját gombát nevelni, mind például paradicsomot, burgonyát, vagy fűszernövényeket. Viszont megnyugtató a tudat, hogy vásárlásukkal nem zsákmányoljuk ki a bolygót.

Egy 2011-es tanulmány szerint Magyarországon 2 kg/fő/év volt az átlagos gombafogyasztás, ami szomorú adat. Pedig tényleg semmivel sem összehasonlítható a gasztronómiai értékük: róka, kucsma, tinóru, laska, galamb, vargánya, szegfű, trombita, szarvas… ízesek, aromásak, különleges textúrával rendelkeznek.