Földünk legnagyobb élőlényei

Kiterjedését tekintve az USA Oregon államában, a Blue Mountains erdeiben élő farontó gomba, az Armillaria ostoyae az eddig ismert legnagyobb élőlény, ugyanis körülbelül 965 hektárt hálóznak be a hifái a földben.

Genetikai vizsgálatokkal igazolták, hogy ezen a hatalmas területen egyetlen organizmus él. A súlyát nem lehet megbecsülni és az életkorát illetően nagyon eltérő vélemények születtek a 2400 évtől a több mint 8600-ig. Az viszont nagyon valószínű, hogy az évezredek alatt semmi nem zavarta meg a gomba számára kedvező környezetet.

Az Armillaria nemzetségbe hazánkban is károsító farontó gombák tartoznak, nálunk az Armillaria mellea, vagyis a gyűrűs tuskógomba okozhatja a fák pusztulását. Ősszel lehet gyűjteni, ehető gomba. Amerikai rokonai közül több is hatalmas méreteket ölt, 1992-ben egy 15 hektárt behálózó fajt találtak Michiganben. Az A. gallica tiszteletére születésnapot is rendeznek a közeli kisvárosban, Crystal Fallsban. Sajnos az oregoni változat súlyos fenyőpusztulást okoz, éppen emiatt találtak rá a természetvédelmi szakemberek.

Ezek a gombák azért különlegesek, mert a micélium mellett kemény, kötélszerű rizomorfákat is képeznek, amelyekkel gyorsabban terjednek, mint a gombafonalakkal, és ezek nagyon ellenálló képletek.

Évtizedekig életképesek maradnak a talajban, ellenállnak a gombaölő szereknek, a hőnek és savaknak.

A növények óriása egy Nyugat-Ausztráliában azonosított algatelep, amely 180 kilométer hosszan húzódik a Shark Bay világörökségi helyszínen, a legnagyobb és fajokban leggazdagabb tengerialga-mezőn.

A kutatók 18 ezer genetikai marker összehasonlításából jutottak arra a következtetésre, hogy valamennyi hajtásdarab, amit Shar Bay vizeiből ebből a szalagos algából vettek, ugyanannak a növénynek a része.

A hosszú, szalagos levelű Posidonia australis tengeri alga ugyanis rizómával is terjed. Azt is megállapították, hogy ez a hatalmasra nőtt egyed poliploid, azaz nem csak egy génkészlettel rendelkezik. Mint a poliploid növények általában, ez azt is jelenti, hogy ivaros úton nem szaporodik, de folyamatos sarjadzásának semmi sem áll az útjába.

Becslések szerint 4500 év alatt fejlődött ekkorára.

Szárazföldi növények közt is találunk hatalmas egyedet, és az is egy sarjtelep tulajdonképpen. Az amerikai rezgő nyárfa (Populus tremuloides) Amerika északi vidékein él és elsősorban sarjakkal szaporodik, zárt erdőségeket alkotva. Utah állam déli részén, a Fishlake nemzeti erdőben találták meg a legnagyobb, hímnemű sarjerdőt, ami a Pando nevet kapta.

Ez az azonos genetikai állományú fákból álló csoport majdnem 44 hektár kiterjedésű, és becslések szerint 6000 tonnát nyom.

Ezzel a legnagyobb tömegű élőlény a Földön. Pandót 1976-ban fedezték föl, 1992-ben kapta a nevét a genetikai vizsgálatot végző kutatóktól. Összesen 40 ezer sarjból fejlődött fa alkotja, amelyek idővel elpusztulnak, de a maximum 14 ezer éves gyökérrendszerből új sarjak fejlődnek helyettük. Egy-egy fa 100-130 évig él.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság